2009. április 16., csütörtök

Bérjárulék csökkentés

Kopátsy Sándor PG 2009-04-16

KÖZÉPISKOLÁS FOKON
Bérjárulék csökkentés

A kormány bérjárulék csökkentése többet árt, mint használ. Akik ezt a javaslatot kitalálták, nem sokat ismernek a magyar viszonyokból. Márpedig minden illetékes támogatja ezt a javaslatot. Azaz az illetékesek közül senki nincs tisztában a magyar társadalom legnagyobb problémájával.
A rendszerváltás óta a liberális közgazdászok a munkaerő árát drágító bérjárulék ellen tiltakoznak. Ennek sokkal inkább igaz az ellenkezője. Az a munkaerő, amire a nyugati tőkének szüksége van, nem drága, hanem olcsó, de sajnos nincs elég belőle.
A nyugati tőkének a magyar munkaerő elitjére, legfeljebb a felső minőségi harmadára van igénye. Márpedig az olcsó, amit az jelez, hogy abban hiány van.
A magyar munkaerő helyzetét az jellemzi, hogy a munkaerő felső minőségi harmada olcsó, a közepesé közepe és az alsó minőségi harmada olyan drága, hogy nem is keresi a piac, húsz éve ki van zárva a munkaerő piacból, mert nem ér annyit, amibe kerülne. Akinek fogalma van a munkaerőpiac működéséről, nem azt nézi, hogy mennyibe kerül a munkaerő, hanem, hogy mennyire keresett, vagyis mekkora a foglalkoztatottsága.
A rendszerváltás után kialakult munkaerő piacunknak két jellemzője van.
1. Csak a munkaerő javát keresik.
Ezt bizonyítja, hogy a felső minőségi harmadában munkaerőhiány van annak ellenére, hogy az átlagnál jobban emelkedik a bérük. Ezek bérjárulékát inkább emelni, mint csökkenteni kell. A középső harmad foglalkoztatottsága az országos helyzethez viszonyítva kielégítő, tehát nem kell a bérjárulékához hozzányúlni. Az alsó minőségi harmadban katasztrofális a legális munkanélküliség. Ezek bérjárulékát csökkenteni, sőt megszűntetni kell. Ez a munkaerő tehát drágább, mint amennyiért a piac felvenné. Márpedig a rendszerváltás óta a legnagyobb magyar társadalmi és gazdasági probléma ennek a rétegnek a bevonása a munkamegosztásba.
Ezen a rétegen belül a legnagyobb munkanélküliség a cigányság körében jelentkezik, ahol az erre való berendezkedés egyre jellemzőbbé válik. Velük szemben nem lesz elég a bérjárulék nélküli foglalkoztatás, de meg kell szüntetni még a kötelező minimálbért, a havi bérezést a hetivel kell felváltani, és a felmondási feltételeket is könnyűvé kell tenni.
2. A foglalkoztatás területileg nagyon differenciált.
Budapesten és az Észak-Dunántúlon munkaerőhiány van, a három észak-keleti megyében pedig a munkaalkalom hiánya elviselhetetlen. Ezt csak azzal lehet mérsékelni, ha a bérjárulékot területileg is differenciáljuk. A válságterületekről a munkahelyre való utazást pedig a munkaadó helyett az állam vállalja.
Külön kellene megvizsgálni, hogyan lehet a falvakban élők foglalkoztatását a bérjárulékon keresztül támogatni.
Ezzel szemben a magyar kormány az egységes járadékcsökkentést támogatja, ami ugyan nem fog újabb munkaalkalmat teremteni, de a megélő polarizációt tovább fokozza.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése