2009. május 11., hétfő

Hozzászólás az alacsony foglalkoztatottsághoz

Kopátsy Sándor PP 2009-05-07

Hozzászólás: PORTFOLIO.hu Kátai Gábor Az alacsony aktivitás és foglalkoztatottság okai és következményei Magyarországon című MNB elemzéséhez

A cím alapvetően rossz. Nem „az emberek kerülik a munkát Magyarországon, hanem a munkaerő alsó harmadát húsz év kizárták a munkamegosztásból. Ezeket kerüli a munka.
A rendszerváltás előtt túlzott volt a foglalkoztatottság, a rendszerváltás óta botrányosan alacsony. De így nagyon általános. A magyar viszonyok között a tényleges helyzet viszont nem átlagos. A munkaerő felső minőségi harmadában a foglalkoztatottság meghaladja a 70 százalékot. A középső harmadban 60, az alsó minőségi harmadban talán 30 százalék.
A tanulmányban javasolt megoldások az eleve magasan foglalkoztatott szektorokat érintik. Az alsó harmad foglalkoztatásán semmi hatásuk nincsen. Nem is érintené a cigányságot, akiknek a sorsa ma már minden szorosan vett gazdasági érdeknél fontosabb. Nálunk csak olyan foglalkoztatási ösztönzésnek van értelme, ami az alsó harmad számára termet munkaalkalmat.
A tanulmányban keverednek a helyes megállapítások a tévesekkel.
„…a jövedelmek túlzottan magas és nem hatékony újraelosztása.”
A jövedelmekre kivetett adó így sem fedezi a kiadásokat. A fő hiba, hogy széles az a réteg, melyik nem fizet, csak kap a költségvetéstől. Ha a foglalkoztatási ráta legalább a cseh szintet elérni, felesleg keletkezne. Azon a szinten nem volna a jelenlegi adórendszer viszonyai között költségvetési hiány. Szó sem lehet a költségek, a bérjárulék csökkentéséről, amíg ilyen kevesen fizetik.
„A magas újraelosztás magas adókat feltételez, amely egyszerre fogja vissza mind a munkakeresletet, mind a munkakínálatot.” A logika hibás. Az alacsony foglalkoztatás következtében csökken a járulékbefizetés, és nő a szociális ellátás terhe.
„a bőkezű szociális rendszer által limitált munkakínálat alacsony munkakereslettel találkozik.” Nem a szociális ellátás bőkezű, hanem sokak szorulnak rá, és ezért kerül sokba. A tanulmány szerzői nem vallják be a tényt, hogy a magyar munkaerő alsó harmada eleve viszonylag gyenge minőségű volt, amit nem keresett a piac. Az elmúlt húsz év során a munkaerőpiacról kiszorítottak szakmai értéke eleve alacsony volt, de húsz éves munkanélküliség alatt szakmai tekintetben tovább amortizálódott, erkölcsi tekintetben pedig leromlott. Ezt a munkaerőt nem a magas költsége, hanem az alacsony értéke és a felvettektől való nehéz szabadulás miatt nem alkalmazzák.
„…a magas munkát terhelő adók ösztönzőleg hatnak az adóelkerülésére, a jövedelmek eltitkolására.” Ezt az ostobaságot ideje volna feladni. A fekete gazdaság, az adóelkerülés sokkal inkább kulturális betegségünk, mint a magas adók következménye. A legmagasabb adózás a skandináv országokban van, és mégis ott alacsony, mind a fekete gazdaság, mind az adóelkerülés. A nemzetközi tapasztalatok szerint a fekete gazdaság és az adóelkerülés mértéke az adott kultúrán túl, amin nem lehet változtatni, csak a foglalkoztatási rátával van szoros korrelációban. Azzal fordítottan arányos. Nálunk a fekete gazdaság magas szintje és a magas adóelkerülés az alacsony foglalkoztatás következménye.
Nem kívánok ellenjavaslatot részletezni. Csak röviden.
A foglalkoztatást ott növelni, ahol a színvonala katasztrofálisan alacsony csak két módon lehet.
- A tartós munkanélküli, képzetlen munkaerő bárjárulékának eltörlésével.
- Ezek foglalkoztatási és felmondási feltételeinek könnyítésével.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése