Forinton hízik a tartozás

Kopátsy Sándor PG 2012-01-03

Forinton hízik a tartozás

Ezzel a címmel jelent meg a Népszabadságban Ábrahám Ambrus és Kriván Bence okfejtése.
A címet olvasva megörültem, hogy felismerték, hogy forinton hízik a külső adósságunk. Az mégis meglepett, hogy ez a Népszabadságban jelent meg. Az elolvasás után megértettem, hogy miért jelenhetett meg ebben az újságban. Mert az csak azt bizonyította, hogy soha nem volt ilyen nagy az államadósságunk, mint jelenleg.
Feltételezhetően a szerzők közgazdászok, akiknek illene tudni, hogy akik az adósságot létrehozták, azok nagyon alacsonyan tartották az euró árfolyamát, hogy könnyebb legyen eladósodni. Véleményem szerint akkor 20-30 százalékkal fel volt értékelve a forint, ma talán 5-10 százalékkal leértékelt. Ezen lehet ugyan vitatkozni, de szerintem nem okos az olyan ország, amelyik felértékelt szinten tartja a pénzét, inkább fordítva. A külkereskedelmet ugyanis tönkre teszi a felértékelt pénz.
Azt sem hiszem, hogy ezt nem tudták azok, akik a devizában adósították el nemcsak az államot, de az önkormányzatokat és a lakosságot is.
Mivel nekünk vissza kell fizetni azt, amit a korábbi kormányok elmuzsikáltak, nekünk aktív külkereskedelmi mérlegre van és lesz szükségünk. Nem véletlen, hogy a rendszerváltás óta az olyan exportunk részaránya nőtt, ahol a behozott alkatrészeket szerelték késztermékké. Ezeket ugyanis nem nagyon zavarja a forint árfolyama. Elég, ha tudnak könyvelni.
Azt, hogyan alakult az eladósodásunk, csak úgy lehet korrekten tálalni, ha azonos árfolyamon mérjük. Márpedig, a rendszerváltás előtti árfolyamon csökkent az adósságunk súlya.
Ezt még a Népszabadság tárgyilagosságot nem ismerő szerkesztőségében is illene tudni.
A grafikonra mégis érdemes ránézni, mert világossá teszi, hogy a rendszerváltás óta tisztességtelen eladósítás folyt, nem megtakarítottunk, hanem mások pénzéből urizáltunk.
Jó volna végre olyan grafikont látni, ami megmutatja, mennyi olyan jövedelmet mutattunk a magunkának, amit másoktól felvett hitelekből teremtettünk.