2012. november 29., csütörtök

A MEZŐGAZDASÁGBAN IS SZÜKSÉG VAN A KÜLFÖLDI TŐKÉRE


Kopátsy Sándor               PG                  2012-11-15

A MEZŐGAZDASÁGBAN IS SZÜKSÉG VAN A KÜLFÖLDI TŐKÉRE

A hisztérikus magyar nacionalizmus csak oda nem engedi be a külföldi tőkét, ahol arra jelenleg a legnagyobb szükség és a legnagyobb indokoltság volna.
Kezdem az indokoltsággal. A jelenlegi Magyarországnak nemcsak messze, de az egyetlen nagy komparatív előnye a mezőgazdaságban van, sok jó földje, kiváló éghajlata és bőséges önöző vize van. Ahogyan sok ország azért gazdag, mert nagy bányajáradékhoz jut, Magyarország, ha volna esze hozzá, óriási földjáradékhoz juthatna. Ezzel szemben katasztrofális a falusi lakosságunk munkanélkülisége.
Mivel nincs olyan bányászati kincsünk, amit a külföldi tőkére bízhatnánk, mert azt még megengednénk, hát a mezőgazdaságba kellene azt befogadni, sőt becsábítani.
Folytatom az indokoltsággal.
A liberális szellemű privatizáció, és az óta folytatott liberális gazdaságpolitika katasztrofális munkanélküliséget hozott létre a falusi munkaerőben. Az végre legalább távlati politikai cél lett, hogy egymillió munkahelyet teremtsünk. Ebből még nemcsak kevés valósult meg, de még a kevés sem érintette a falusi lakosságot.
A tőke, a vállalkozási szellemi hiánya, és a külterjes termelési módunk okán nincs, a földnek ára, a falusi lakosságnak meg munkája. Ezért ugyan örülhetünk, ha idejönnek a német óriás autógyárak, de ezek azt a minőségi munkaerőt igénylik, amelyiknek e nélkül is volna munkája.
Nekünk mindenek előtt a képzetlen falusi munkaerő foglalkoztatása a gondunk. Ahhoz pedig belterjes mezőgazdaságra volna szükségünk.
Erre nyújt a nemzetközi tapasztalt számos példát.
Izrael a képzetlen ortodox zsidóságot kibucokba helyezi el, és nagyon kevés és drága vízzel világszínvonalon is versenyképes kertészkedést folytatnak.
Kalifornia évente több százezer képzelten mezőgazdasági tapasztalattal alig rendelkező legális és illegális bevándorlóval a világ leghatékonyabb öntözéses mezőgazdaságát működteti.
Hollandia Kenyában alig egy tucatnyi virágtermelő nagyüzemből, ahol a munkaerő kilenctizede afrikai képzetlen munkaerő, látja el az európai virágpiac kétötödét.
Tehát az önözéses mezőgazdaság az egyetlen olyan gazdasági ágazat, ami képes felvenni egymillió falusi munkaerőt, aminek agrártapasztalata, iskolázottsága jobb, mint a három fent említett példa esetén.
Ami a magyar adottságokat illeti.
Az önözéses kertészkedésre az EU 28 országa közül sehol nincs a magyar homokos síkságokhoz hasonló éghajlati és vízellátási adottság. Ahol éghajlat van, ott nincs víz, ahol víz, az éghajlat nem kedvező.
Jó minőségű zöldség és gyümölcs csak viszonylag kontinentális éghajlaton terem. Ilyen pedig Európa nyugati felében csak a magyar alföld.
Az önözéshez szükséges víz nemcsak bőségben adott, de olcsón felhasználható. Több millió olyan laza talajú területünk van, ami 50 kilométernél közelebb van az olyan vízhez, amit 50 méternél kisebb magasságra kell emelni. Az egész világon ilyen adottság kevés van. Ennek ellenére e páratlan lehetőségünk huszada sincs hasznosítva.
Azt hogy a homokos talajon élő lakosság mennyire alkalmas a belterjes kertészkedésre, kiderült, hogy az egész szocialista táborban nálunk valósult meg a legjobban a zöldség- és gyümölcsellátás. Annak ellenére, hogy ezt a magyar agrárpolitika nem támogatta, legfeljebb eltűrte.
A külföldiek földhasználatának tiltása ostobaság.
A kertészkedésre alkalmas föld ára tört része annak, ami az EU országokra jellemző. Ennek elsődleges oka, hogy nincs nyitva a nyugati mezőgazdaság felé. Ezt jól bizonyítja, hogy hasonló minőségű, adottságú földnek az ára Ausztriában közel tízszerese a magyarnak.
A magyar föld értéke a jelenleginek mintegy tízszerese lehetne, ha megnyitnánk az EU országok felé a piacát. Márpedig ez az érték nagyobb, mint az államadósságunk. Tisztában vagyok azzal, hogy másfél évvel a választás előtt politikai öngyilkosság volna a földpiac privatizációja. Ezért megelégednék azzal, ha hosszú határidős bérleteket kapna a külföldi befektető, ha bizonyos munkaerőt foglalkoztat.
Bármennyire számolni kell a kormánynak a magyar közvélemény, mindenek előtt a Jobbik reakciójával, a foglalkoztatás csak nagyon következetes mezőgazdasági modernizációval, mindenek előtt a belterjes, kertészkedő öntözéses mezőgazdasággal és az intenzív halgazdálkodással oldható meg.
Mindkettőhöz külföldi segítségre van szükség.
Az alföldi homokok önözésének elsődleges feltétele az Oroszországgal való szoros, a rendszerváltás előtti szinten megszervezett együttműködés. Az orosz piac nélkül nem lehet a társadalom igényének megfelelő munkahelyteremtést elérni. Ugyanakkor ők a kertészeti termékekért olyan árukkal, szállításokkal fizetnek, ami jelentősen javíthatja a külkereskedelmi mérlegünket.
A másik, eddig nem említett exportpiacot az olajban gazdag közel-keleti államok jelenthetnek. Számukra a több lábon álló élelmiszerellátás pénzügyi feltétele jelentéktelen. A jelenlegi élelmiszerimportjuk nálunk is távolabbi térségekből történik.
Megoldás.
A kertészetben, mindenek előtt a korszerű öntözésben sikeres országok számára hosszú távú földbérleti szerződéseket kell felajánlani. Ilyenek lehetnek Hollandia, Kalifornia, Izrael.
A vevők között elsősorban közel-keleti országok számára kellene ugyancsak több évtizedes földhasználat mellett számukra specializált termelővállalatokat létesíteni.
E feladatok ellátására alkalmassá kell tenni a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumot, és be kell vonni a népgazdasági és a Külügyminisztert is.
Mivel Magyarország társadalmi és gazdasági dinamizmusát csak az egymillió vidéki munkahely gyors megteremtésével lehet biztosítani. Ennek pedig egyetlen módja a belterjes mezőgazdaság, ennél nincs fontosabb politikai és gazdasági feladat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése