A termelő társadalmak

Kopátsy Sándor                   EG                 2013-05-07

A termelő társadalmak

Az ember volt az első olyan élőlény, amelyek a természetet szolgálatába állítóvá vált.

Azon ugyan lehet vitatkozni, hogy tehette volna jobban, vagy másként, de azon nem, hogy e nélkül ezred ennyi sem lehetnénk, és az életünk alig különbözhetne attól, ahogyan a fajunk mintegy százezer éve megjelent.

Azon sem lehet vitatkozni, hogy fajunk fejlődésének élcsapata soha nem azokból állt, akik a leginkább az eredetihez közeli természeti környezethez ragaszkodtak, illetve nem akartak, nem mertek azon változtatni.

Elég volna egy olyan biológiai mérleget készíteni, hogy mit változtat a természeti környezeten az a tény, hogy ma már hétmilliárd ember él a földön, és ezek eltartását a szárazföldi művelés biztosítja. Ez azonban alapvetően megváltoztatta a természetet. A művelhető terület nagy többségét teljesen át kellett alakítani. Az eredeti természetet tejesen át kellett alakítani annak érdekben, hogy megélhessünk.

Néhány megválaszolandó kérdés.

Mennyi területet művelünk meg annak érdekében, hogy élelemmel lássuk el magunkat?

Mennyi állatot tartunk annak érdekében, hogy állati fehérjével egészítsük ki étrendünket?

Mennyi háziállatot tartunk el, és mennyi lehetett ezek létszáma a domesztikáció előtt?

Mennyivel több a szárazföldek szerves anyagot termelünk annak köszönhetően, hogy egyre modernebb fajtákat, egyre jobb talajműveléssel és műtrágyával termelünk?

Csupán a nitrogén műtrágyáknak köszönhetően mennyivel nagyobb a légkörből lekötött szén mennyisége?

Az ilyen, és hasonló adatok meggyőznének arról, hogy mennyire, és milyen irányban változott meg a bolygónk flórája és faunája. Kiderülne, hogy csupán az elmúlt hatezer év során olyan változásokat hozott létre az ember a föld flórájában és faunájában, amit már a geológiai korszakként jegyezhetnénk fel. Ráadásul, a hatezer évből az utolsó százban nagyobb természeti változások jöttek létre, mint előtte hatezer év alatt.

Azt csak jósolni lehet, hogy fajunk létszámának növekedési gyorsasága csökken, de a növekedésből fakadó létszám nagysága belátható ideig még marad. A ráta ugyan lassul, de a növekmény alig változik. Ehhez járul, hogy az egy lakosra jutó természeti terhelés, a technikai és gazdasági fejlődés következtében inkább nő, mint csökken.