2013. július 29., hétfő

A fogamzás előtti feladatok

Kopátsy Sándor                 EE                   2013-07-24

ÚJ KÖZGAZDASÁGTAN
V.

A fogamzás előtti feladatok


Fajunk az elmúlt fél évszázad során elképesztően megnövelte az emberi agyak közti kommunikációt, ezzel a fajunk agya ezerszer nagyobb tudományos feladatok megoldására lett képes.
Ez a rövid írás azt jelzi, hogy kezdetét vette az ember genetikai fejlődésének folyamata is.

A Népszabadság (2013. június 23.) még nem közölt az első oldalon, képpel illusztrálva, fontosabb hírt, mint a mai száma. Kínai bébi, magyar dizájn címmel. Ebben az érdekes, hogy talán rajtam, és az írását a címlapra tevő Ötvös Zoltánon kívül, senki sem tartja ilyen jelentősnek.
Annak ellenére, hogy agrárközgazdászként az 50-es évek óta lelkes híve vagyok a biológiai forradalomnak.
Másfél éve találkoztam azzal, hogy az ércekből a fémek kinyerését is baktériumokra bízzák. Ott is beláthatatlan következményei lesznek.
Társadalomtudósként megelégedtem azzal, hogy az ember fejlődésében a magzati kor, ami ma már az emberi élet alig százada, a legfontosabb életszakasz. A finnek felmért tapasztalati ezt ugyan egyértelműen bebizonyították.
Most azonban kiderül, hogy van egy még fontosabb mozzanat is, a gén kiválasztása.
Néhány napja Ötvös még azt közölte örömmel, hogy „történelmet írt Connor Levy történelmet írt, ő az első ember, akinek teljes genomját beültetés előtt megszűrték. Ám egy tegnapi kínai konferencián bejelentették, hogy az első ilyen módon alkotott gyermek kínai, már tíz hónapos. Azóta tizenöt újabb gyermek született Kínában hasonló módon – hathatós magyar közreműködéssel.”
„A különleges eredmény a világ legnagyobb genetikai kutatóintézete, a shenzheni BGI nevéhez fűződik. A munkába n elvülhetetlen érdemeket szerzett a magyar Vajta Gábor,…”
„A BIG-nek mintegy 4.500 dolgozója van. Vajta azon két külföldi egyike, akit professzori rangban alkalmaznak.”
Egyelőre még gazdag fantázia kell ahhoz, hogy mi rejlik az in vitro fertilizáció jövőjében.
Elképesztő megtakarítás az egészségügyben, ami a fejtett országokban egyre nagyobb kiadás jelent, és exponenciálisan növekszik. Súly már ma is többszöröse a hadikiadásokénak.
Százszor nagyobb eredmény várható attól, hogy jobb lesz a következő generációk teljesítménye. A tudományos és technikai forradalom ugyanis sokszorosára felértékelte az állampolgárok szellemi vagyonának jelentőségét. Márpedig várhatóan megoldható feladat, hogy a génekben megtalálják nemcsak a fizikai egészséget, de a tehetséget, a képességet is, és lehetővé válik az újszülöttek képességszerinti szelektálása is.
Ennek jelentősége felmérhetetlen. Aligha történt fajunk történetében hasonló tudományos eredmény.
Azt már többször kifejtettem, hogy fajunk életében a legfontosabb találmány a fogamzásgátlás megoldása volt. Ez teszi lehetővé, hogy a gyermekvállalás a tudatunktól, és ne a szexuális ösztönünktől függjön. Ezzel nyílt fajunk számára először lehetőség, hogy a fogazás a szülők akaratától függjön. Ezt a korszakos találmányt a két keresztény egyház, a római katolikus és az ortodox máig képtelen megemészteni. A gyermek élete ettől fogva nem az isten, hanem a szülők akaratának következménye. E találmány tette lehetővé, hogy a világ fejlett egy hatodában spontán leállt a túlnépesedései nyomás, ezzel a halandóságot fokozó osztálytársadalmak szükségszerűsége.
Most, a biológiai tudománynak köszönhetően, megnyílik annak a lehetősége is, hogy az utódok minősége is a szülői elváráson múljon. Megoldás felé közeledik a társadalmi tekintetben hasznosabb ember termelése.
Ezzel újabb csapás éri a vallásokat. Különösen a keresztény vallás katolikus és ortodox egyházait, amelyek még ma is ellene vannak annak a családtervezésnek, ami a gyermekvállalás számát illeti. Mit fognak mondani arra, amikor a szülők még arra is lehetőséget kapnak, hogy milyen legyen a gyermekük?
Az sem véletlen, hogy a fogamzás eredményének szabályozása felé a nagy lépést Kínában tették meg. Ott áll ezzel szembe a legkevésbé a vallás.
Az a tény, hogy kelet-ázsiai kultúra, az ipari forradalmat követő háromszáz évtől eltekintve, a többi kultúránál előrébb állt, annak volt köszönhető, hogy ez volt az egyetlen olyan, amelyik a társadalom működtetését a mandarin rendszer minőségi szelekciója alapján állította össze. Azaz a társadalmi pozíciók elnyerése a képességre épített tudás alapján történt. Minden más kultúrában a társadalmi rangsor vérségi alapra épült. Ezen jelentett továbblépési lehetőséget a tőkés osztálytársadalom, ahol a rangsor a tőketulajdon nagyságától függött. Ez sem lehetett azonban minőségi szelekció mindaddig, amíg a nagy tőkehiány és a lassú technikai fejlődés mellett a tőkejövedelem mértéke alig függött a képességtől, a tőke nagy többsége öröklődött. Ennek ellenére a tőkés osztálytársadalom már előrelépést jelentett még a mandarinrendszer szelekciójával szemben is. Az előnye abból fakadt, hogy csökkent a tőkehiány, és a gyors technikai fejlődés közepette egyre inkább a tőkés képességétől függővé vált a profit nagysága. Ugyanakkor a minőségi munkaerő, vagyis a kiképzett képesség vált az elsődleges szűk keresztmetszetté.
Az elmúlt száz év során már a munkaerő minősége lett a társadalmak közti verseny eredményének elsődleges feltétele. Ebben aztán újra előtérbe került a mandarin rendszer, ami évezredek óta szelektálta, és fejlesztette a képességet.
Jelenleg még a nyugati puritán népek vannak a társadalom élcsapatába, de egyre inkább kiderül, hogy a konfuciánus kelet-ázsiai népek munkaereje még a puritánokénál is jobb.
Azt, hogy a fejlődés tempója a Távol-Keleten gyorsabb, a munkaerő minőségén múlik.

Eddig a távol-keleti munkaerő ára főleg a minőségéhez viszonyítva volt alacsonyabb. A biológia tudományos eredményeivel élve azonban már a velük született képességben is fölénybe kerülnek. Ezzel a vívmánnyal szemben ugyanis a Távol-Keleten sokkal kisebb ellenállás várható, mint a Nyugaton.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése