Helyzetünk a vasút századában

Kopátsy Sándor                 EH                   2013-09-24

Fejezetek a magyar történelemhez

Helyzetünk a vasút századában

Nemcsak Európa keleti felére, de különösen a Kárpát Medencére gazdaság földraji változást hozott a vasút hálózat kiépülése. Számunkra, történelmünk alakulása szempontjából a minket ért változás fontos. Ezt a száz évet csak akkor érthetjük meg, ha tudomásul vesszük, hogy tőlünk a vezető világgazdasági és kulturális centrumot jelentő Nyugat-Európa elérése mind a személyek, mind az információk, mind a szárazföldi áru mozgatása tizednyi időbe és költségbe került. Vagyis gazdasági és kulturális tekintetben tizednyire csökkent az utolérni vágyott Nyugat távolsága.

Történelemoktatásunk nagy hangsúlyt helyez a Nyugathoz való felzárkózásunkra, de nem mutatja meg, hogy milyen volt az elérhetőség az emberek és áruk számára.

Magyarország természeti adottsága az lett volna, hogy olcsón a Nyugatra tudta volna vinni a kor legjobb kenyérgabonáját, a búzát. Ez azonban a vasút előtt megoldhatatlan feladat volt.

A mai generációknak fogalma sincs arról, mit jelentett a vasút lőtt akár a párszáz kilométeres utazás, ilyen távolságból újsághoz jutni, vagy a gabonának 20 kilométernél távolabbi helyre juttatása. Fogalmuk nincs az akkori utak állapotáról, a szálláshelyek áráról. A vasút előtt a lakosságnak elenyésző százaléka jutott el életében egyszer is a fővárosba.

Ezért nem is értheti meg, mint jelentett, hogy a magyar protestáns papok német egyetemre jártak.

Pedig nehéz a korokat megérteni annak, akinek fogalma sincs mivel járt a vasút előtt az utazás, levésváltás, vagy csomagküldés.

A gazdaságtörténészek is alig foglalkoznak azzal, hogy mit jelentett a vasút előtt a megyeszékhelyet, a 20 kilométernél távolabbi várost elérni, oda vinni az árút, vagy ott bevásárolni. A fiatalok el sem hiszik, hogy a vasút előtt a városi polgárok azért tartottak tehenet, hogy tejhez jussanak, lovat, hogy közlekedhessenek.

Ezt azért kell látni, mert csak ezen keresztül érthető meg az, hogy miért szinte mindent a lakóhelyen kellett megtermelni, előállítani, és a paraszti gazdálkodás mennyi paraszti gazdálkodás mennyi terméke nem is vállhatott áruvá. A falusi életben azért sem jelent meg a pénzgazdálkodás, mert sok terméket nem lehetett pénzzé tenni, és sok termékhez nem is lehetett hozzájutni.

A magyar zsidóság polgárosodása sem indulhatott volna el, ha a vasút nem teszi lehetővé, hogy a lakosság elérhesse a városi kereskedelmet, és számos melléktermék begyűjthetővé, áruvá válhasson.

Az európai zsidóság páratlan sikere elképzelhetetlen lett volna a vasút nélkül. Ők vállalták az új közlekedési és szállítási mód kínálta lehetőségek kihasználását.

A vasút előtt a szárazföldön való utazás és főleg árumozgatás a vízen történőhöz képest sokszoros volt. Az igazi forradalmat azonban a gépkocsi jelentette, mert csak azon vált lehetővé a háztól házig, a termelőtől a feldolgozóig történő személy és árumozgatást.

Fiatal koromban Marxnak a társadalom alépítménye és felépítménye közti összefüggést azzal bizonyítottam, hogy nézzék meg. hogyan alakította át a vasút a társadalmakat. Később ezt a gépjárműről mondtam el. Ma a számítógépeket és a telekommunikációt tartom olyannak, ami előre nem látható változásokat fog hozni. De ezzel párhuzamosan számos olyan tudományos és technikai áttörés várható, aminek a hatása felmérhetetlen. Márpedig a számos felmérhetetlen hatás eredője még inkább felmérhetetlen.