A jobbágyfelszabadítás és a népszaporulat

Kopátsy Sándor                 PD                   2014-04-05

A jobbágyfelszabadítás és a népszaporulat

A kiscsaládos jobbágyrendszert az osztálytársadalmak egyik legnagyobb találmányának tartom. Nagyrészt ennek volt köszönhető, hogy Európa nyugati fele előbb magas-kultúrává, majd azok között is az élre emelkedhetett. Ennek ellenére legalább ekkora eredmények tartom a jobbágyrendszer felszámolását is.

A magyar történelem talán legnagyobb bűne volt a 18. század végén a jobbágyfelszabadítás elszabotálása. Ha ez akkor megtörténik, talán egészen másként alakul Magyarország történelme.

Ennek ellenére arra nem figyeltem, hogyan hatott a jobbágyrendszer megszűnése a népszaporulat alakulására. Amennyire láttam a kiscsaládos jobbágyrendszer demográfiai előnyét, annyira nem figyelem a megszüntetésével járó demokráciai következményekre. A kiscsaládos jobbágyrendszer gazdasági előnye a nagycsaládossal szemben közismert. A nagycsaládban más a családfő, lényegében az egyetlen jogi személy, és mások termelik a jövedelmet. Ezért nem ismerik a nagycsaládos rendszerek az anyagi érdekeltséget, a takarékosságot, a puritanizmust.

Amennyire a nagycsaládnak vannak előnyei, vannak hátrányai is. N álam az egyenleg egyértelműen a kiscsalád javára billen. Minél fejlettebb a táradalom, annál inkább. Ezt látszik bizonyítani, hogy tudományos és technikai forradalom a világ fejlettebb felében szinte felszámolta a nagycsaládokat. A puritán erkölcs csak a kiscsaládos társadalmakban alakult ki.

Mivel meggyőződésem szerint, az elmúlt hatezer év minden osztálytársadalmában a túlnépesedés okozta a legtöbb társadalmi feszültséget, elsődlegesnek tartom a létszám tartásához szükséges gyerekvállalási szintet. Minden osztálytársadalomban jellemző volt a túlnépesedési nyomás, a kiscsaládos jobbágyrendszer nagyra értékeltem annak alapján, hogy az egyetlen családforma volt a kevesebb gyermekvállalást biztosításábra. Nyugat-Európa azért volt nagyon sikeres, mert a kiscsaládos jobbágyrendszer mintegy tíz évvel a nemi érettségen túlra tolta ki a gyermekvállalást, ezzel szinte megfelezte annak a számát. Ennek köszönhetően lehetett a Nyugat minden más kultúránál kevésbé emberpusztító társadalom.

Azt azonban nem ismertem fel, hogy a jobbágyság megszűnése és a városi élet biztosabbá tétele hogyan gyorsította meg a népszaporulatot. Mind a paraszt, mind a proletár sokkal korában házasodhatott, ezért több gyermeket vállalt, mint a kiscsaládos jobbágy.

Ez csak azért nem járt elviselhetetlen túlnépesedéssel, mert Európa nyugati felének az élettere mintegy tízszeresére nőtt a nagyon alulnépesedett két Amerikával és Ausztráliával. Nehéz elképzelni, hogyan alakul Nyugat-Európában a történelem, ha nem nő sokszorosára az élettér. A gyarmatok kizsákmányolásából pedig nem származik jelentős külső jövedelem.

De nemcsak a születések száma ugrott meg a Nyugat kultúrkörében, hanem az élet is meghosszabbodott. A korábban nagy városi halandóság csökkent, és a városlakók száma megsokszorozódott. Fel sem tudom mérni, hogyan alakul Európa lakossága az elmúlt háromszáz évben, ha nincs sokszorta nagyobb élettere a kontinensen kívül. Elég csak arra gondolni, hogy ma már több európai eredetű nép él Európán kívül, mint a kontinensen.