2014. szeptember 25., csütörtök

A pápa békéért imádkozik

Kopátsy Sándor                  PH                 2014-09-17

A pápa békéért imádkozik

Eddig sem hittem abban, hogy a pápa szavai mögött a Szentlélek áll, az ő véleményét hangsúlyozza. Ebben most megerősített a harmadik világégéstől óvó felhívása.
A világégésektől való félelem akkor sem árt, ha nem indokolt. Az imperializmus korában a vezető nagyhatalmak közti háborúktól ugyan mindig indokolt volt a félelem, mert érdekük volt a másik rovására terjeszkedni. Most azonban az ilyen háború veszélye a legkisebb. Ezt a pápának is illene tudni. Annál nagyobb a háború, az erőszakos emberpusztítás veszélye az emberiség szegényebb, de példátlanul szaporodó, nagyobb felében. E veszélyt azonban mély hallgatás övezi.
Miért nem fenyegeti a fejlett világot a háború?
Azért, mert nem remélhet a háborútól nyereséget, illetve a fejlettek között a háború nemcsak a vesztes, de a nyertes számára is több kárral, mint haszonnal jár. A fejlett világnak sokkal több érdeke a kereskedelmi kapcsolat, mint az erőszakkal való kikényszerítés.
Ehhez járul, hogy az atomfegyver olyan pusztító erő, ami ellen a másik félnek nem lehet biztosítéka.
A legnagyobb elrettentő erő a tény, hogy a jelenkori háborúban csak a kiváló minőségű munkaerő lehet hatékony. Fajunk történetét ennek az ellenkezője jellemezte. A második világháború volt az első abban a tekintetben, hogy a halottak nagy többsége nem a gazdaság számára felesleges munkaerő volt. A tudomány és technika ugyanis olyan fegyvereket adott, aminek a hatékonyága egyre inkább a működtető minőségétől függ. A tank és a repülő, az első olyan fegyver, aminek hatékonysága egyre inkább a legénysége minőségétől függ. Minél korszerűbb a tank, vagy a repülő, a harci értéke annál inkább a személyzete minőségétől függ. Az olyan ember, akire a modern fegyvereknek szüksége van, a gazdaság és a hátország számára kincs. A képzetlen munkaerő pedig nem használható a modern hadseregben. Ugyan olyan minőségű tank és repülő, a második világháborúban ötször annyit ért a német, mint az orosz személyzet mellett. Az arab-izraeli háborúkban pedig még ennél is sokkal nagyobb különbségek bizonyultak be.
Elég volna azt tekintetbe venni, hogy a jelenkor fejlett társadalmaiban óriási hiány van olyan szakemberekben, akikre a fronton szükség volna. Ezzel szemben felesleg van a képzetlen, fegyelmezetlenekben, de azok a hadsereg számra is használhatatlanok, sőt önveszélyesek.
A római pápának csak az elmaradt világ lakóiért kellene aggódni, mert azokat kegyetlen belháborúk fogják pusztítani. De azok túlnépesedéséért az első számú felelős éppen a római pápa. Aki az embernek az ember által való pusztításától fél, annak a túlnépesedést kellene fékezni. A római pápa azonban ennek éppen az ellenkezőjét teszi. Hisztérikusan háborog a családtervezés ellen. Nem hajlandó tudomásul venni, hogy akinek szívügye a megszültettek élete feletti őrködés, annak az első gondja a családtervezés, a kevesebb gyermek vállalása legyen. A társadalmak ugyanis a felesleges népességet elpusztítják.
Az elmúlt hatezer évben, egészen a 20. század elejéig, hosszabb táv átlagában mindig nagyon közel volt a népesség növekedése az 1 ezrelékhez. De csak azért, mert a többletet, így vagy úgy, elpusztította a társadalom. Mindig annyi nyomorokozás, emberpusztítás annyi volt, hogy a növekedés csökkenje az 1 ezrelék közelébe.
Ötven éve, a fejlett világban, amiben az emberiség mintegy hatoda él, a népesség növekedése lelassult az 1 ezrelék közelébe, az óta köztük nincsenek is háborúk.
Alig harminc éve Kínában erőszakkal korlátozták a gyermekvállalást, ezzel ott is megszűnt az emberpusztítás szükségszerűsége.
Ezzel szemben az emberiség háromötöde féktelenül szaporodik. Ott az emberpusztítás szükségszerűbb lett, mint valaha. Ezzel szemben a fejlett világ a gazdasági és katonai erejével megtesz mindent annak érekében, hogy nem ölhessék egymást, és harcol a halandóságukat növelő járványok és éhség ellen. Ennek következtében az elmúlt száz év során Dél-Ázsiában hatszorosára, a Szahara alatti Afrikában tizenötszörösre nőtt a népesség.

Mivel ezeket a tényeket a Szentlélek nem közli a pápával, ő még az osztálytársadalmi múltunknál tart, és ott harcol a világégés ellen, ahol annak oka megszűnt, és ott nem látja a veszélyt, ahol sokszorta nagyobb, mint valaha volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése