Kopátsy Sándor PH 2014-09-17
A pápa békéért imádkozik
Eddig sem hittem abban, hogy a pápa szavai
mögött a Szentlélek áll, az ő véleményét hangsúlyozza. Ebben most megerősített
a harmadik világégéstől óvó felhívása.
A világégésektől való félelem akkor sem árt,
ha nem indokolt. Az imperializmus korában a vezető nagyhatalmak közti
háborúktól ugyan mindig indokolt volt a félelem, mert érdekük volt a másik
rovására terjeszkedni. Most azonban az ilyen háború veszélye a legkisebb. Ezt a
pápának is illene tudni. Annál nagyobb a háború, az erőszakos emberpusztítás
veszélye az emberiség szegényebb, de példátlanul szaporodó, nagyobb felében. E
veszélyt azonban mély hallgatás övezi.
Miért nem fenyegeti a fejlett világot a
háború?
Azért, mert nem remélhet a háborútól
nyereséget, illetve a fejlettek között a háború nemcsak a vesztes, de a nyertes
számára is több kárral, mint haszonnal jár. A fejlett világnak sokkal több
érdeke a kereskedelmi kapcsolat, mint az erőszakkal való kikényszerítés.
Ehhez járul, hogy az atomfegyver olyan
pusztító erő, ami ellen a másik félnek nem lehet biztosítéka.
A legnagyobb elrettentő erő a tény, hogy a
jelenkori háborúban csak a kiváló minőségű munkaerő lehet hatékony. Fajunk
történetét ennek az ellenkezője jellemezte. A második világháború volt az első
abban a tekintetben, hogy a halottak nagy többsége nem a gazdaság számára
felesleges munkaerő volt. A tudomány és technika ugyanis olyan fegyvereket
adott, aminek a hatékonyága egyre inkább a működtető minőségétől függ. A tank
és a repülő, az első olyan fegyver, aminek hatékonysága egyre inkább a
legénysége minőségétől függ. Minél korszerűbb a tank, vagy a repülő, a harci
értéke annál inkább a személyzete minőségétől függ. Az olyan ember, akire a
modern fegyvereknek szüksége van, a gazdaság és a hátország számára kincs. A
képzetlen munkaerő pedig nem használható a modern hadseregben. Ugyan olyan
minőségű tank és repülő, a második világháborúban ötször annyit ért a német,
mint az orosz személyzet mellett. Az arab-izraeli háborúkban pedig még ennél is
sokkal nagyobb különbségek bizonyultak be.
Elég volna azt tekintetbe venni, hogy a
jelenkor fejlett társadalmaiban óriási hiány van olyan szakemberekben, akikre a
fronton szükség volna. Ezzel szemben felesleg van a képzetlen, fegyelmezetlenekben,
de azok a hadsereg számra is használhatatlanok, sőt önveszélyesek.
A római pápának csak az elmaradt világ
lakóiért kellene aggódni, mert azokat kegyetlen belháborúk fogják pusztítani.
De azok túlnépesedéséért az első számú felelős éppen a római pápa. Aki az
embernek az ember által való pusztításától fél, annak a túlnépesedést kellene
fékezni. A római pápa azonban ennek éppen az ellenkezőjét teszi. Hisztérikusan
háborog a családtervezés ellen. Nem hajlandó tudomásul venni, hogy akinek szívügye
a megszültettek élete feletti őrködés, annak az első gondja a családtervezés, a
kevesebb gyermek vállalása legyen. A társadalmak ugyanis a felesleges
népességet elpusztítják.
Az elmúlt hatezer évben, egészen a 20. század
elejéig, hosszabb táv átlagában mindig nagyon közel volt a népesség növekedése
az 1 ezrelékhez. De csak azért, mert a többletet, így vagy úgy, elpusztította a
társadalom. Mindig annyi nyomorokozás, emberpusztítás annyi volt, hogy a
növekedés csökkenje az 1 ezrelék közelébe.
Ötven éve, a fejlett világban, amiben az
emberiség mintegy hatoda él, a népesség növekedése lelassult az 1 ezrelék
közelébe, az óta köztük nincsenek is háborúk.
Alig harminc éve Kínában erőszakkal
korlátozták a gyermekvállalást, ezzel ott is megszűnt az emberpusztítás
szükségszerűsége.
Ezzel szemben az emberiség háromötöde
féktelenül szaporodik. Ott az emberpusztítás szükségszerűbb lett, mint valaha.
Ezzel szemben a fejlett világ a gazdasági és katonai erejével megtesz mindent
annak érekében, hogy nem ölhessék egymást, és harcol a halandóságukat növelő
járványok és éhség ellen. Ennek következtében az elmúlt száz év során
Dél-Ázsiában hatszorosára, a Szahara alatti Afrikában tizenötszörösre nőtt a
népesség.
Mivel ezeket a tényeket a Szentlélek nem
közli a pápával, ő még az osztálytársadalmi múltunknál tart, és ott harcol a
világégés ellen, ahol annak oka megszűnt, és ott nem látja a veszélyt, ahol
sokszorta nagyobb, mint valaha volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése