Felerősödik a latin országokban a németellenesség

Kopátsy Sándor                 PP                   2015 02 08

Felerősödik a latin országokban a németellenesség

Európa politikáját a következő években, a mediterrán országokban a németellenes erők erősödése fogja jellemezni. Ez a folyamat most, a görög válság során jelentkezik meg karakterisztikusan, de a jelei egyértelműek a mediterrán országokban. Ezek az eladósodásuk okát még nem látják ugyan világosan, de felismerik a tényt, hogy a felhalmozódott adósságuk kifizetésére képtelenek, annak még a felét sem tudják a jelenlegi feltételek, mindenekelőtt a németekkel közös valutát megtartva kifizetni.

Ezt a tény a hitelezők, természetesen, nem akarják tudomásul venni. Pedig a hitelezők is akkor vesztenek a legkevesebbet, ha az adósaik törlesztő képesek maradnak. Ennek azonban két előfeltétele van.

A mediterrán államok kilépnek az euró övezetből, és a saját valutájukat mintegy 30-40 százalékkal leértékelik.

A hiteleik mintegy felét elengedik.

E két változtatás nélkül a mediterrán államok eladósodása meg sem állítható, nemhogy csökkenthető. Azok a feltételek, a melyeket a Világbank és az EU jelenleg követel, csak gyorsítják a folyamatot. Ma mind a négy mediterrán ország sokkal rosszabb pénzügyi helyzetben van, mint volt az euró övezetbe lépés előtt.

Még egyszer akkora az adósságuk, mint akkor volt.

Sokkal alacsonyabb a munkaerejük foglalkoztatása.

Ide annak ellenére jutottak, hogy az EU kasszából viszonylag a legtöbbet kaptak. A tragédiájukat az euró övezetbe lépésük okozta.

A tagsággal elveszették azt a két eszközt, ami nélkül nem élhetnek.

Nem teremthetnek pénzt az inflációval.

A fejlett Nyugat puritán országainak a liberális közgazdászai csak a túlzott infláció károkozását látják. Nem ismerik el, hogy az infláció, vagyis a fedezet nélküli pénzteremtés az egyetlen pénzügyi eszköz a lemaradás megállításához. A világgazdaság legsikeresebb ötven éve annak köszönhető, hogy az állam képessé vált a fedezet nélküli pénzteremtésre. Az a tény, hogy sok esetben az államok a kívánatosnál több pénzt, gyorsabb inflációt teremtettek, nem azt jelenti, hogy jobban jártak volna, ha nem okoznak inflációt, csak azt, hogy a kívánatosnál nagyobbat okoztak. Az indokoltnál kisebb infláció nem kisebb hiba, mint a nagyobb.

Az euró övezet létrehozói még azt sem gondolták végig, hogy a közös valuta bevezetése előtt miért volt minden kevésbé fejlett országban sokkal gyorsabb infláció. A kevésbé fejlettek között is nagyobb infláció jellemezte a mediterrán országokat. Ezt mérhettem fel a két Tirolban járva. Az Ausztriához tartozó északi részben háromszor gyorsabb volt az infláció, mint az Olaszországhoz Tirolban. A két Tirolban mégis hasonló maradt a színvonal, nem láttunk semmi különbséget. Csak megerősödött bennem, hogy az azonos viselkedési kultúrák esetén az alkalmazott felépítmény eltérése nem okoz jelentős változást.

Ez még inkább megerősödött bennem, amikor Spanyolországban azt láttam, hogy a spanyol államon belül mennyire más viszonyok alakultak ki a katalánok lakta észak-nyugaton, mint a spanyolok lakta Andalúziában.

Azt pedig a magyar adóreform készítése során tanultam meg, hogy a kultúrák között nagy különbségek vannak az adóbeszedő képességben. A skandinávoknál a kivetett adó 95 százaléka behajtható. Ez az arány nálunk legfeljebb 70, a mediterránokban pedig 50 százalék. Márpedig ez két módon védhető ki. Vagy eleve akkora adót vetünk ki, aminek a 70 százaléka is fedezi a kiadásokat, vagy a hiányt a bankjegynyomdával fedezzük. Az utóbbi a lehetségesek között a legjobb.

Az EU brüsszeli vezetése ezt nem vette tudomásul, amikor a mediterrán országokat bevonta a közös valutába.

Az olyan országnak, amelyiknek nincs joga a valutája értékének alakítására, annak nincs gazdasági szuverenitása. Az országok valutáját a vásárlóerejéhez viszonyítva, úgy kell a pénzpiacon értékelni, ahogyan ezzel a pénzügyi és külkereskedelmi mérlege azt megkívánja. A nemzeti valuta árfolyamát úgy kell megállapítani, ahogyan azt az ország adottsága megkívánja.

A kevésbé fejlett országoknak a valutájukat leértékelve kell tartani.

A valutát akkor is le kell értékelni, ha hitelre vágyunk, vagy hitelt akarunk törleszteni.

A mediterrán országok számára a turizmus kivételes adottság. Ennek az érdekét is a leértékelt valuta szolgálja.

A fenti szempontok alapján a négy mediterrán országnak az érdeke mintegy 30-40 százalékosan leértékelt nemzeti valutára lett volna szükségük. Akkor bizony nem itt tartanának.

Hogy itt tartanak, azért elsősorban Németország felelős. Ez a felelősség áthárítás csak erősödni fog. A megoldás csak a mediterrán országok kilépése, és a hitelek felének elengedése lehet. Azt azonban a német közvéleménnyel nem lehet felfogadtatni. Ennek okán a mediterrán országokban azok a pártok fognak megerősödni, amelyek németellenesek, és követelik az adósságuk felének elengedését.

Abban, hogy a németellenesség Merkel ellenesség, Merkel annyiban hibás, hogy a reményetlen eladósodás idején ő volt Németország kancellárja, és most a válságban neki kell a hitelekhez ragaszkodást képviselni.