2015. február 12., csütörtök

Vallás és tudomány

Kopátsy Sándor                PV                    2015 02 05

Vallás és tudomány

Talán helyesebb lett volna teológiát írni a vallás helyett. Nem ismerem eléggé a kelet-ázsiai, mondhatjuk a kínai és a dél-ázsiai, mondhatjuk az indiai kultúrák történetét, hogy általánosíthassak. Egyiptomban a vallás és a tudomány teljesen összefonódott. Ezzel szemben a görög kultúrában a vallás klérusának szerepe háttérbe volt. A tudományok között a teológia, a tudósok között a teológus, alig kapott szerepet. A Római Birodalomban is fennmaradt a vallás háttérbe szorultsága. A császár volt az isten, és azt a szenátorok, a legrangosabb polgárok választották.
A keresztény egyház szerepéről alig mondhatunk valami érdemit az első évezred előttről. Érzésem szerint a kereszténység főszerepet csak akkor kapott, mikor Európa feudális magas-kultúra hordozója lett. Ügyesen a legnagyobb földbirtokos lett, és szerepét a földbirtokosi osztály érdekének szolgálatába állította. Ezt a szerepét nem győzöm értékelni. Európa nyugati fele a nyugati keresztény vallás klérusának köszönheti, hogy végül minden más kultúra fölé emelkedhetett.
Véleményem szerint, az osztálytársadalmak legnagyobb problémái a túlnépesedési nyomásból fakadtak. Ezt csak a nyugat-európai keresztény egyház volt képes féken tartani azzal, hogy a nép számára gyermekvállaló házasságokat a jobbágytelekkel való rendelkezéshez kötötte. A feudális Nyugat-Európa sikerének alapja az a születéskorlátozás volt, ami a házasságot a jobbágytelek biztosítottságához kötötte. Vagyis olyan gyermekvállalási korlátozó módszert alkalmazott, ami csak a jelenlegi Kínában sikerült.
A történelem fintora, hogy ma a katolikus egyház a gyermekvállalás korlátozásának a legnagyobb ellenfele. Aztán pár héttel ezelőtt a túlszaporodó Fülöp Szigeteken, a római pápa vetette fel a szülők gyermekvállalási felelősségét. Azt még nem tudom, hogyan fogja megúszni a hirtelen kimondott igazságát, a saját felsőklérusával szemben.
A nyugat-európai feudális társadalomban a tudomány feletti felügyelet a keresztény klérus vezetése alatt maradt, jól mutatja a tény, hogy az egyetemek nyelve a latin, és a legrangosabb tantárgy a teológia volt. Vagyis a vallás és a tudomány nem volt elválasztható.
A tudományt azonban nem lehetett megállítani. Éppen a tudóskodó papok voltak az első tudományos úttörők.
A keresztény és a mohamedán vallás világhódítása nem képzelhető el a Biblia, a zsidó ószövetség hatása nélkül, egyre inkább jelentkezik annak a tudományokhoz mért elmaradása.
Kezdem azzal, hogy a Biblia a választott nép enciklopédiájának készült. Ma az a választott nép a világ lakosságának alig több egyetlen ezrelékénél, és a Bibliára támaszkodó két nagy világvallás három ezredénél. A jelenlegi zsidóság nagyobb, és értékesebb fele pedig legfeljebb a teljesítményét tartja, nem jog nélkül, megkülönböztetettnek. Krisztus és Mohamed vallása ugyan túllépett az isten választott népének elvén, de klérusa nem hangsúlyozza, hogy a Biblia a zsidóknak, mint az isten választott népének az enciklopédiája. A kereszténység pedig szinte máig antiszemita volt, a zsidókat, mint Krisztus gyilkosait kezelte. Jelenleg pedig a mohamedánok a leginkább antiszemiták. Pedig az ő többségük is szemita nép.
A Biblia elavulásának a fő oka az, hogy olyan korban született, amikor még a Földet tekintették a világ centrumának, az emberi faj múltjáról pedig semmiféle tudományos ismeret nem volt. Ezt a kor embereitől nem is lehet elvárni, de ezzel az is összedől, hogy isteni sugallat megfogalmazása, tartalma vitathatatlan.
Ezt a jelenkori teológusok még elintézhetik azzal, hogy a tudomány által megállapított tények mellékesek. De ez a logika sántít. Az isten ugyanis a Biblia írásakor is mindentudó és tévedhetetlen volt. Ha a teremtésre, a vízözönre vonatkozó adatok tévesek, akkor nem lehet azt állítani, hogy a többi esemény, például a tíz parancsolat, vagy a tudásvágyat eredendő bűnnek minősítő isteni szavak vitathatatlanok. A még nagyobb és már az Újszövetséget is érintő probléma a csodák elfogadhatósága.
Krisztus tanítását el lehet fogadni a tudománynak is, de a csodáit nem. Márpedig a kereszténység számos egyháza az isteni csodatevés valóságként elfogadásához ragaszkodik. Ez olyan, mintha egy tudós, valamit azzal bizonyít, hogy álmában megjelent Szűz Mária, és az mondta meg.
Meggyőződésem szerint, a vallásokra még sokáig szükség van, de azoknak a tudományos ismereteket tudomásul kell venni. A jövőtől valami olyant várok, ami a zsidóság esetében egyre erősebben jelentkezik, hogy a tudományok világában nagyon jól boldoguló zsidók nem vallásosak, de a vallásos zsidókkal szolidáris hazafiak. Ehhez arra van szükség, hogy a vallásosak ne legyenek agresszívek, ne várják el az arab világból hazatért hittestvéreiktől, hogy ateisták legyenek, ugyanakkor türelmesen dolgoznak azon, hogy a gyerekeik számára legyen lehetőség a tudóssá válásra.

Ezeket talán nem is írom le, ha nem figyelmeztetnek a szükséges türelemre a legutóbbi franciaországi események. A liberálisok azt hirdetik, hogy mindenkinek joga van arra, hogy akár egy világvallás prófétáját is karikatúrájával járassa le.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése