Az Egyesült Államok gyenge pontja

Kopátsy Sándor                 PG                   2015 07 07

Az Egyesült Államok gyenge pontja

Hetven éve kevés adat ütött meg úgy, mint amikor pár hete azzal találkoztam, hogy az egyes etnikumok esetében mekkora az éves jövedelem és a vagyon aránya. Abban már régen beletörődtem, ha a magyarországi etnikumok helyzetét értékelni akarom, keresem a párhuzamokat az Egyesült Államokban mért adatokkal.

Akkor arra döbbentem rá, hogy az Egyesült Államokban a feketék társadalmi lemaradása nem is annyira a jövedelmükben, mint a vagyonukban van. A feketék jövedelme a fehérekének a kétharmada. Ezzel szemben a fehérek nettó vagyona 142 ezer dollár, a fektéké 11 ezer, azaz 7 százaléka. Mit nem adnák érte, hogy mekkorák Magyarországon a cigányok és a nem cigányok esetében ezek az adatok. Ritka eset, de megbecsülni sem merem. Abban azonban nem kételkedem, hogy megdöbbentők lennének. Ezt a jövedelem és vagyonarányt nagyon fontos iránytűnek tartom, de gondosan eltitkoljuk.

Ma azt olvashatom, hogy a fekete és a spanyol férfiak hatszor nagyobb valószínűséggel lesznek gyilkosság áldozatai.

9 éves korban a fekték 86, a spanyolok 82 százaléka nem érti, mit olvas. Tegyük hozzá, hogy az ország lakosságán belül ez a két etnikum szaporodik a leggyorsabban.

Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok számára a legfontosabb feladat a feketék és a spanyolok felemelése. Ezt igazolja már a jelen is azzal, hogy a katonai, gazdasági és tudományos szuperhatalom társadalmi fejlettsége ugyan megelőzi az európai nagyhatalmakat, de egyre jobban lemar a három tengerentúli társéhoz, Kanadához, Ausztráliához és Új-Zélandhoz képest.

Történik ez annak ellenére, hogy a feketék jövedelme, iskoláztatása, politikai jogai ott a legmagasabbak. Vagyis nincs olyan ország a világon, ahol a lakosság jelentős hányada fekete, és ott jobban, több polgárjog birtokában élnének, mint az Egyesült Államokban. Ott a spanyolok is háromszor nagyobb jövedelemből élnek, mint Mexikóban, ahol a lakosság nagy többségének az volna ez első kívánsága, hogy a magas kerítéssel elzárt határ másik oldalán élhetne.

Nekünk, magyaroknak, mint néhány térségünkben lévő országnak, a cigányok társadalmi felemelkedése a legnagyobb társadalmi gondunk, de század úgy sem tájuk fel a közvélemény előtt a tényleges helyzetet, ahogyan ez az Egyesült Államokban megtörténik. Az ország vezetői azt hiszik, minél jobban titokba tartják, annál kevesebb lesz a gondjuk. Ennek azonban az ellenkezője történik, a közvéleményben a cigányságunkról a ténylegesnél is rosszabb a vélemény.

Aki nem látja a tényeket, az felnagyítva képzeli el.