A bevándorlás elleni védekezés

Kopátsy Sándor                 PP                   2015 10 08

A bevándorlás elleni védekezés

A jelenleg megállíthatatlan közel-keleti beáramlás arra ugyan jó, hogy Európa nyugati fele, az Európai Unió felébredjen, mert bekövetkezett az, amit negyven éve látni kellett volna.

A tudományos és technikai forradalom és a népességrobbanás olyan változást hozott fajunk történetében, amit látni kellett volna. Negyven éve felismertem, hogy a jelenkorra az emberiség egyre jobban lemaradó többségében több milliárdos lakosságfelesleg jött létre, és ez egyre inkább nő, hogy több milliárd ember számára jobb életlehetőséget jelent, ha a fejlett világban munkanélküli segélyből él, mint amennyit otthon munkájával elérhet.

Az ENSZ legutóbb már azzal dicsekedett, hogy az emberiségnek csak a tizede él a nyomorszinten. Ez igaz, ha a nyomorszintet abszolút mércével mérjük. A beáramlást azonban nem a nyomorszint, hanem a fejlett világ nyomorához kellene mérni. A lakosságot nem a nyomor mértéke, hanem az elérhető lehetőség vonzza.

A mai televízióban láttam, hogy a Finnországba érkezett menekültek lázadnak, állatoknak való élelemszintnek tartják azt a kosztot, amint a finn iskolákban és az öregek otthonaiban adnak, és háborognak azon, hogy csapi vizet kapnak. Szerintem, az a koszt jobb annál, ami az emberiség szegényebb felének jut, nem is beszélek a finn csapokból folyó vízről. Tehát a Közel-Keletről is olyan menekültek jönnek, akik messze jobban éltek otthon, mint az emberiség szegényebb fele.

Az Európába özönlők többsége nem azért jön, mert otthon éhezik, hanem azért, mert az ottani viszonyokkal nincs megelégedve.

Miért lett és lesz még egyre inkább a fejlett világba vágyakozó?

Száz év alatt megsokszorozódtak az országok életszínvonalában lévő különbségek. Azok pedig tovább is fergetegesen nőnek.

A világ más térségeiről szerzett információk milliószorosára nőttek. A Közel-Keletről érkezők nagy többsége iskolázatlan, legalábbis nyugat-európai értelemben. A modern mobiltelefonokat mégis a többsége használni tudja. Állandó kapcsolatot tarthat kétezer kilométerre élő közel-keleti és a nyugat-európában élő rokonokkal, a menekülteket csempészektől utasításokat kaphat.

Az utazás technikai feltételei számukra a napi sok száz kilométer távolság is legyőzhető.

Csomagot sem kell hozni, mert elég a bankkártya. Elég volna arra gondolni, hogyan közlekedtek a Nyugat-Európában a vasútépítéshez munkát talált kubikusok. Gyalog, és talicskában a szerszámmal, élelmiszerrel és melegebb ruhával.

A menekültek befogadása.

Kezdjük azzal, hogy a közel-keleti népvándorlást az indította el, hogy az Egyesült Államok fel akarta számolni a térségben lévő, neki nem tetsző diktatúrákat. Az ottani politikai elit elhitte a liberálisoknak, hogy a politikai demokrácia mindenütt lehetséges, és megoldható az embertelen módszerek alkalmazása. Nem volt elég számára a több évtizedes tapasztalat, hogy ahol beavatkozott, csak nőtt az anarchia. A kudarca Szíriában tetőzött. Ott az ország lakosságának nagyobb fele kényetlen volt lakóhelyéről elvándorolni, biztonságosabb helyet keresni. Ezek többsége ilyen helyet csak az országon kívül talált. Jelenleg hárommillió szír él Törökország, és Libanon menekült táboraiban. Ezzel ezek is érdekeltek lettek abban, hogy a táboruk lakóit Európába vándorlásra ösztönözzék.

Az európai zsidóság kipusztításáért rossz lelkiismeretű Németország meggondolatlanul vállalta az életveszélyben lévő szírek befogadását.

Így történt meg, hogy a 20. században az emberiség legnagyobb bűnét egy embertelen német kancellár, Hitler követte azzal, hogy Európa legfejlettebb etnikumát, a szemita zsidóságot kiirtotta. A 21. században pedig a bűntudatát érző németek melegszívű kancellárja, Merkel asszony pedig meggondolatlanul behívta az Európába legnehezebben asszimilálható szemitákat a Közel-Keletről.

Néhány hónap elég volt arra, hogy Európa közvéleménye felismerje millió, az európai társadalmakba beépülhetetlen közel-keleti szemita istencsapásnak is sok.

A nyugat-európai liberálisok, mindenekelőtt Németország, most keresnek megoldást. Ezek mindegyike ostobaság.

Kezdték a kvótával.

A beözönlők számára csak a gazdag tagországok jöhetnek szóba. De azok most az európai szolidaritásra hivatkoznak. Azt figyelmen kívül hagyják, hogy ahol akarnak élni a bevándorlók, akik ennek érdekében vállalták a drága, fáradságos és kockázatos utat. Azt is elfelejtik, hogy ők hozták létre az az Európai Uniót, ami a lakosság számára lebontotta a határokat, megszüntette az útlevelek használatát. Végül a kötelező kvóta azt jelenti, hogy a brüsszeli bürokraták döntenek a felett, hogy ki lehet az ország állampolgára.

Ehhez járul a legnagyobb probléma, az EU kevésbé fejlett országiban világvállság szintű a képzetlenek és a pályakezdők munkanélkülisége. Most Brüsszel abban dönt, hogy a tagállamok az állam nyelvét nem beszélő, szakmával nem rendelkezőket foglalkoztassa.

Az EU vezetése mára már olyan szintre süllyedt, ami az intézmény létének indokoltságát is felveti.

A be nem fogadottakat haza kell telepíteni.

Ez is legalább annyira megoldhatatlan ostobaság, mint a kvóta.

Az EU határainak védelme.

Kétségtelen, hogy most ez az első sürgős feladat, de a túlnépesedés miatt keletkező be vándorlás oka a túlnépesedés. Amíg ez folyik, védekezni kell ellene. De a fejlett világ feladata minden kultúrát abban segíteni, hogy a népességét az eltartó képességével egyensúlyban tartsa.

A védekezés akár az erőszakkal szemben sem okoz akadályt mindaddig, amíg be nem jönnek. A társadalmak katonai ereje ugyanis egyre hatványozottabban a fejlettséggel hatványozottan növekszik. Az emberiség történetében először fordul elő, hogy a létszám nem előny a technikával szemben.

A Nyugat erkölcsét iránytűnek tekinteni még a Nyugton sem lehet, nem egészen más kultúrákban és fejlettségi szinten.