Jót tesz a kerítés a Fidesznek

Kopátsy Sándor                  PP                 2015 10 06

Jót tesz a kerítés a Fidesznek

A Fidesz aligha válhatott volna komoly politikai tényezővé, ha a szoclib ellenzék nem csinál helyet nekik. A magyar társadalom ezer éve jobb-közép. Ez következett abból, hogy mindig nagyobb országa volt, mint amennyit be tudott népesíteni. A magyar történészek máig nem vallják be, hogy nacionalista felfogásunk, hogy a térségben lakóknál alkalmasabb vagyunk arra, hogy mások felett uralkodjunk.

Ehhez járult, hogy a lengyelekhez hasonlóan olyan nép vagyunk, amin belül aránytalanul sok volt a nemes. Ezt ugyan a háború utáni marxista történészek leleplezték, de ők sem vonták le az ebből fakadó következményt. A lakosság magyar etnikumának 10 százaléka volt nemes, az az ország ügyeibe beleszólható állampolgár. A nyugati feudális társadalmakban 1 százalék volt a nemesek aránya, ennyi volt, amelyik gazdag is lehetett, nemcsak politikai értelemben vett tagja az uralkodó osztálynak. Tőlünk nyugatra az uralkodó osztály azonos volt a földesurakkal. Nálunk azonban tízszer több nemes volt, mint földesúr. Vagyis a nemesség 90 százaléka csak politikai tekintetben tartozott az uralkodó osztályhoz, gazdasági tekintetben szegény volt. A szegény úr azonban helyzeténél fogva büszke a társadalmi státuszára. A vagyonára ugyanis nem lehet büszke, hiszen nincsen.

A nemesség státuszát átvevő úri középosztály ezt éreztette. Az állam megfizetett szolgái voltak, de magasan a nép felett érezhették magukat. De a nép őket nem az állam szolgáinak, de uraknak tartotta, és vezetőinek ismerte el. Ezt Móricz Zsigmondnál jobban senki nem éreztette.

A történészek ezt a tényt utólag sem veszik tudomásul. Pedig a háború utáni első két, viszonylag szabad választáson szavazatival meg is mutatta. A bolsevik befolyás ugyan a munkások hatalmát hirdette, és már gyakorolta is, de a szavazók támogatását csak a korábbi rendszer élvezhette.

Ezért lepett meg, amikor Gyilas naplójából kiderült, hogy Sztálin világosan látta, amikor az 50-es években megmagyarázta, hogy a csatlós államok között csak kettővel lesz gondja, Lengyelországgal és Magyarországgal, mert ebben a két országban a lakosság a nemesek elvárásait természetesnek tartja. Jól látta.

Az első két választáson a két háború közti viszonyokat visszaállítani vágyók pártja élvezte a legnagyobb támogatást.

Az 56-os forradalom ugyan a reform kommunisták műve volt, de tíz nap után a közvélemény 90 százaléka már az úri világ restaurációját támogatta.

A rendszerváltás idejére ugyan az úri középosztály kihalt, de Antall József vezetése alatt a Demokrata Forum került kormányra. Ő nem is a két háború közti, de a Trianon előtti viszonyok restaurálója volt. A Demokrata Forum alapítói ugyan közép-jobb társadalom hívei voltak, azaz olyan politikai jövőt vártak, amilyent 2010-ben a Fidesz hatalomba jutása eredményezett, de Antallnak sikerült erről a pályáról eltéríteni. Eltéríteni ugyan sikerült, de hatalmon tartani nem.

Azt, hogy az első választás után megbukott az Antall által vezetett politikai vonal, és üresen maradt a közép-jobb politikai terep. Ezt fedezte fel Orbán Viktor. A liberalizmusban szegény magyar társadalomnak egy liberális párt is sok. Ráadásul a magyar viszonyok között az egy liberális párt is csak a zsidó értelmiségre építhet. Orbán olyan gyorsan közép-jobb párttá változtatta a Fideszt, hogy a harmadik választásból már a legerősebb, koalíciós kormányt alakító párt lehetett. Ez azonban a koalíciós partnerének, és tapasztalthiányuknak okán kibukott a kormányzásból, de akkor már egyértelmű volt, hogy a szoclib koalíció bukásra van ítélve.

2010-ben azonban olyan fölényben győzött a Fidesz, ami példátlan a demokráciák történelmében, a körzetek 99 százalékba a jelölje győzött. Ez kellett ugyanis ahhoz, hogy a választási törvény alapján is meglegyen a kétharmados többség.

Orbán azonban súlyosan hibázott azzal, hogy az új választási törvény még mindig a körzetek 90 százalékának megnyerését kívánta a kétharmados többség érdekében. Csodálatos módon, ez 2014-ben éppen megtörtént. Minőségi változást jelentett azonban az, hogy a Fidesz ellenzéke kétpólusú lett azzal, hogy a szélsőjobb, a minek a támogatására nem számíthat a szoclib ellenzék, megerősödött.

Ebben a politikai helyzetben robbant be a közel-keleti népvándorlás. Ha valami, ez a politikai paletta jobboldalának a megerősödését hozza.

Orbán ismét jó politikai ösztönnel reagált. Felismerte, hogy a bevándorlás ellen csak kerítéssel lehet védekezni. Mára ez meg is valósult a szoclib hisztérikus ellenzése mellett. A politikai erőviszonyok már két hónap után is jelentősen átrendeződtek. A szavazók háromnegyede a politikai paletta jobboldalán áll. Fele a Fidesz, negyede a Jobbik támogatója. Ez az átrendeződés azonban még nem futotta ki magát. Erre mondtam, hogy a Fidesz nem követhet el annyi hibát, hogy nem marad néhány évtizeden keresztül a kormányon.

Erre nemcsak a belföldi, de az európai politikai átrendeződés is garanciát jelent.