2016. február 5., péntek

Az olajtermelés bányajáradéka

Kopátsy Sándor                 PG                   2016 01 31

Az olajtermelés bányajáradéka

Száz éve elmúlt már, hogy a meggazdagodás mesés lehetőségét az olajkincs jelentette. A ki nem érdemelt gazdagságot az olajban gazdagság jelentette. A legolcsóbban kitermelhető olaj a Közel-Keleten van. Két éve még a kitermelési költség hússzorosán lehetett eladni az arab országoknak az olajt. Ma az ötödére lezuhant árnak csak ötszöröséért.
Először látok kitermelési költségadatokat. Irán és Szaúd-Arábia a két legolcsóbb kitermelő. Nekik 4-7 dollár az egy hordóra jutó önköltség. Oroszország is viszonylag olcsón termel, ott 10 dollár/hordó az önköltség. A palagáz olajra számolt költsége 14 dollár. Kanadában a felszíni homokból 17 dollárért termelik ki. Brazília a só rétegek alatti, mélytengeri olaja a legköltségesebb, 20 dollárba kerül. Vagyis jelenleg nem termelnek jelentős mennyiségű olyan olajt, ami 20 dollárnál többe kerül.
Ezért aztán nem kell arra számítani, hogy egy-két éven belül a 30 dollárnál lényegesen drágább lesz az olaj. A jelenlegi ár legfeljebb azt okozza, hogy az új mezők feltárását célzó kockázatos kutatások megszűnnek, és a palagáz feltárását célzó beruházások lendülete is megtörik. Ennek hatására 40 dollár/hordós ár képzelhető el, vagyis a két évvel korábbinak a negyede. Ez az ár is csak akkor várható, ha a palagáz feltárásának technológiája nem fejlődik gyorsan.
A bányászt történelmében ugyan voltak olyan néhány éves időszakok, amikor a legkedvezőbb bányák az ár fele alatt termeltek, de ezek soha nem voltak tartósak.
Az elmúlt húsz évben ugyan a bányajáradékok példátlanul magasak voltak, mert Kína példátlan fejlődése felverte a nyersanyagok árát. Ez azonban két okból nem ismétlődhet meg. egyrészt nincs a létható jövőben, hogy megjelenhet egy második Kína. Ez a biztonság ugyan az olajra kevésbé vonatkozik, mert a járművek száma, a háztartások energia fogyasztása a lakosság számával arányosan ott is nő, ahol nem emelkednek az egy laksora jutó eredmények. Dél-Ázsia, Afrika és Latin-Amerika gyorsan növekvő lakossága ugyanis üzemanyag fogyasztó marad.

A bányajáradékok csökkenése ugyan pozitív hatású lesz a fejlett világra, és átrendezi az erőviszonyokat. A Közel-Kelet anarchiája felgyorsul. Oroszország társadalmi stabilitása megroppan, a katonai ereje jelentéktelenné válik. Brazília is kénytelen lesz a páratlan mezőgazdasági adottságaira áthelyezni a hangsúlyt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése