Elképzelés a recski álmomról

Kopátsy Sándor                 PV                   2016 01 31

Elképzelés a recski álmomról

Az alapítványom eredeti célja a Jámbor Vilmos által épített, de száz éve az erdő által elfoglalt arborétum helyreállítása volt, de már akkor felmerült bennem, hogy a Recski Munkatábor Alapítvánnyal összefogva egy emlékkálváriát építsünk. Recsknek ugyanis három kivételes adottsága van.

Ott van az ország legjelentősebb színes érc bányakincsünk. A lezárt bányát újra meg kell nyitni.

Ott volt az ellenzéknek tekintett értelmiség munkatábora. Legyen az a magyar értelmiség golgotája.

Jámbor Vilmos az első világszínvonalú magyar díszkertész itt kapott a császártól birokot, amin páratlan értékű arborétumot épített. Ezt jó száz éve az erdő hódította vissza magának.

Ehhez a három adottságához járul, Recsk gyönyörű fekvése, a Mátra déli lejtője.

Meggyőződésem szerint, ezeket az értékeket meg kell becsülni, és Recsket ezekkel az ország egyik zarándokhelyévé kell varázsolni.

Az arborétum.

Az arborétum megmentése elindult. Az erdészet visszaadta a területét, és az eredeti állomány elpusztult része is pótlásra kerül. Jámbor örökségéhez azt szeretném hozzátenni, hogy az arborétum legyen az énekes madarak paradicsoma. Ehhez Recsk adottsága ideális, itt találkozhat az erdők és a puszták madárvilága. Azt pedig megtanultam, hogy a madaraknak ott van a paradicsom, ahol nagyon változatos a fauna, minden évszakban találnak valamilyen táplálékot. Erre a parkok és a temetők az ideális adottságok. Az erdővel összefüggő arborétum pedig a csúcs. Ezért azt a Madártani Intézettel összefogva úgy kell alakítani, hogy valóban a madarak paradicsoma legyen.

Legyen lehetőség arra, hogy a kirándulók madárházat, etetőt vásárolhassanak, ami az adakozó nevét is őrzi. Ezért a Madártani Intézettel kell összefogni, és madáretetőket, odúkat lehessen vásárolni. Rajtuk az adakozó nevével. Recsken pedig keresni kell olyan ügyes embert, aki a minták után tud madárházat, etetőt készítni. Az arborétumban legyen lehetőég a madáretetők vásárlására, és olyan táblák készítésre, amin a felajánló neve és a dátum rajta van. Akár pályázatot is írhatnánk ki a legsikeresebb megoldásokra.

Az arborétum látogatói közül lesznek olyanok, akik közösen, vagy egyénileg vállalnak egy-egy etetőt, vagy odút.

Azt szeretném, ha Recsk az énekes madarak magyar fővárosa lenne, és a Madárvédők Egyesülete vállalná ennek a szakmai iránytását.

A golgota.

Ennek feladata az internáltak táborára való emlékeztetés. Ezt csak az Emlékbizottság egyetértésével szabad elkészíteni.

A megoldás.

A 14 stáció mindegyike az Emlékbizottság által kijelölt rab nevét is viselje a liturgiai megnevezés mellett. Vagyis az Emlékbizottság nevezze meg az a 14 volt rabot, akiket érdemesnek tartanak.

A stációkat Zámbó Kornél festőművésszel közösen terveztük. A liturgiai képek alakjai a zsidók rabruhában, a római katonák pedig ávósoknak öltözve lennének ábrázolva. Alatta a liturgiai szövege az ábrázolt területnek.

A kép alatt, az oszlop törzsén a rab képe mozaikban és a neve.

Minden stáció mellett egy olyan fa, aminek gyümölcsét, magját a madarak szeretik, a fa alatt a neve. Faiskolás barátaim jelölik ki az a 14 fát, ami a stációk mellé lesz ültetve. Minden stációnál akácfából készült támlás pad. Ilyen nehéz padokból már a Bakonybéli golgotánál van vagy ötven darab.

A stációk készítéséről készül költségvetés, amire pályázatokat írnánk ki. Én máris jelentkeztem. Az én rabom Faludi György, a fám pedig a barkóca berkenye.

Reményem szerint, a kijelölt rabok barátai, leszármazottai örömmel vállalnák egy-egy stáció költségeit.

A bányanyitás.

Jó tíz éve kisérem figyelemmel ennek a bányának az újraindítását. Ezzel a bányászok és kohászok serege foglalkozott. Csak remélni tudom, hogy ezt a sok fémet tartalmazó ércvagyont nem hagyjuk kihasználatlanul. Erre ma már vannak technológiák.

Utóirat.

Én már ahhoz öreg vagyok, hogy e tervek megvalósulását megérhessem, de boldog lennék, ha az elindulását megé