2017. július 12., szerda

A német-francia együttműködés

Kopátsy Sándor                 PH                   2017 06 26

A német – francia együttműködés

Az Európai Unió azon törekvése, hogy Európa nyugati felének államaiból Európai Egyesült Államokat lehet szervezni, példátlan ostobaság volt, aminek korrekciója még el sem kezdődött. A legutóbbi francia elnökválasztáson, és az azt követő parlamenti választáson szinte megsemmisült a két történelmi párt, és romjain kétharmados többséget szerzett Macron középpártja. Ebből még a szaksajtó is azt a következtetést vonja le, hogy megerősödik Németország és Franciaország kettős súlya, ezzel stabilizálódhat az EU vezetése.
Az ugyan igaz, hogy az EU eleve e két ország összefogására épült, és ezek lényegesen közelebb vannak egymáshoz, mint a puritán nyugat-európai országok nemcsak a mediterrán, de a közép-európai, a balti és a balkáni tagországokhoz.
Szerintem, Európai államai közül csak az angolszászok, a germánok és a skandinávok férhetnek meg a vámuniónál szorosabb közösségben. Ez már botlott abban is, hogy Franciaországot puritánnak tekintették, a két nagyon fejlett kis országot, Norvégiát és Svájcot kihagyták. Végül Nagy Britannia pedig kilépett. Franciaországnak tetszik a szerep, hogy ketten maradtak az EU hangadói, csak azzal nincsen egyetlen francia politikus tisztában, hogy Franciaország nem várhat sikert attól, ha Németországgal azonos felépítménye lesz. A két kultúrának két jelentősen eltérő felépítményre van szüksége. A legnagyobb különbség a két nép munkafelfogásában van. A németek puritánok, a hozzájuk dűlő óriási devizabevétel ellenére takarékosak, a franciák pedig mindig nagyobb lábon élnek, mint amire képesek.
Azt kellene megnézni, hogyan vizsgáznak a franciák az Egyesült Államokban. Jobban, mint az ott élő többi latin nép, de lényegesen kevésbé úgy, mint az európai puritánok. Ez alól csak egyetlen kivételt ismerek, a kanadai franciákat. Ott azok azonos szintre kerültek az angolszászokkal. De csak ott, ahol megőrizhették a nyelvüket.
A két legjelentősebb EU tagországnak csak akkor lehetne közös felépítménye, ha az a két országnak megfelelő között középutat jelentene. Ennek azonban nincs esélye, a német gazdaság erősebb, mint valaha, a francia pedig gyengébb.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése