Miért tartom gittegyletnek az ENSZ-et?

Kopátsy Sándor                 PP                   2017 04 16

Miért tartom gittegyletnek az ENSZ-et?

Végre kiéleződött Észak-Korea tarthatatlan helyzete. Az új amerikai elnök tűrhetetlennek tartja ennek az országnak a fegyvercsörgetését. Abban ugyan nem vagyok teljesen biztos, hogy nincs joga egy szuverén országnak arra, hogy atomfegyvere legyen, mert, ha lehet néhány év múlva, akkor sem ér semmit. Ezerszer annyi lesz az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak, százszor annyi, mint Kínának. Az elmúlt ötven évben azért nem lett a hidegháború évtizedei alatt meleg háború, mert a gyengébb is tudta, hogy az erőseb ellen csak veszthet. Az imperialistává züllött Szovjetunió tisztában volt vele, hogy ugyan ő is elképesztő károkat okozhat, de maga biztosan megsemmisül.

A többi atomfegyverrel rendelkező ország pedig biztos lehetett abban, hogy megsemmisül, ha hozzányúl.

Az ENSZ alkotmánya pedig olyan, hogy a vétójog használata eleve kizárja, hogy valakit feljogosítson az atomfegyvere bevetésére, de még arra sem, hogy valaki tradicionális fegyverekkel pusztítsa el a másik atomfegyvereit.

Észak-Korea sem az ellenfeleire veszélyes, hanem a saját népére, mert az azért él évtizedek óta elképesztő nyomorban és jogtalanságban, mert erejét messze meghaladóan fegyverkezik. Észak-Korea már egyszer agresszív háborúba kezdett azzal a céllal, hogy a hidegháborúban a demokrata oldalra került Dél-Koreát elfoglalja. Észak-Korea agressziós háborúja azért végződött máig tartó fegyverszünettel, mert a fegyverzetét tekintve szuperhatalom, a Szovjetunió mögéje állt, valamint az emberforrásaiban kimeríthetetlen kommunista Kína fegyveresen az ideológiai testére mellé állt. Mindkét hatalomnak vétójoga volt az ENSZ-ben.

Észak-Korea ezt a helyzetét élvezve, felhatalmazva érezte magát, hogy a népét szolgaságba és elképesztő nyomorba kényszerítve atomfegyverek és interkontinentális fejlesztésébe fogott, ami elviselhetetlen erőforrásokat emésztett fel, aminek és a gazdasága állami irányításának következtében a történelemben soha nem tapasztalt nyomort okozott. Ma, az Észak-Koreában egy lakosra jutó fogyasztás a példátlanul sikeres Dél-Koreához viszonyítva tizenhatod lett. Ezt a lemaradást a lakossággal csak példátlan terrorral lehet elviseltetni.

Az ENSZ-nek nem az eszetlen fegyverkezést, hanem annak a következményét, kellene megakadályozni. Tagsági követelménnyé kellene nyilvánítani, hogy fegyverkezésre legfeljebb a nemzeti jövedelem meghatározott, 5 vagy 10 százalékát lehet fordítani. Aki ezt túllépi, a világgazdaságból ki legyen taszítva. Tilos legyen az ilyen országgal külkereskedelmet folytatni. Ahogyan azt az Egyesült Államok néhány esetben meg is tette. E korlátozás ellen ne legyen vétójoga egyetlen államnak sem.