2017. szeptember 7., csütörtök

Törökország megítélése

Kopátsy Sándor                PP                    2017 08 28

Törökország megítélése

Diákkorom óta irritált, ahogyan kezelték a magyar történelemben az Oszmán birodalom megítélését. Azt hiszem holnap lesz a napja a Mohácsi Csatának. Ezt, máig a magyar történelem tragédiájának minősítjük, vele csak Trianon vetekszik. Tizenéves fejjel, csak azon botránkoztam, hogy pogányoknak és barbároknak minősítettük őket, pedig szinte minden tekintetben messze előttünk jártak. Ezt elintéztem azzal, hogy a Mohácsi csatát az iskolázott oszmán katonák, és az analfabéta magyar sereggel vívták. Mivel a főuraink többsége is analfabéta volt.
A háború után abban a szerencsében részesültem, hogy Erdei Ferenccel, haláláig szoros barátságban voltam, aki kinyitotta a szememet abban, hogy a magyar parasztpolgárságot az Oszmán Hódoltságban eltöltött másfél évszázadnak köszönhetjük. A közvélemény máig az oszmán Törökországot az arab világ részének tartja, arról fogalma sincs, hogy Erdély és a mai országunk szinte egésze, mint köszönhet a Hódoltságnak. Ott ugyan nem voltak földesurak, főpapok, de még jobbágyok sem. Azt ugyan nem tagadom, hogy a jobbágy kizsákmányolt bérlője lett a földnek, de csak egy kötelezettsége volt, a súlyos bérleti díjat kifizetni. Nem volt viszont egyházi kilenced, nem voltak kötelező szolgáltatások, azonban a béreltét felmondhatta, szabadon költözhetett, kereskedhetett, az ügyeseknek lehetett ingatlanuk. Ráadásul a lakóhelyük a saját önkormányzatuk volt, amit a maguk közül választott elöljárók vezettek. Vagyis a szultánnak súlyos bérleti díjat fizető, de büszke parasztpolgárok lehettek.
Ezt csak Erdei Ferenc tárta fel, de máig nem tanítják.
A mohamedán törökök nem voltak sem pogányok, sem arabok, csupán a birodalmunk lakosságának nagy többsége etnikai tekintetben szemita, arab volt. Ennek ellenére pogányoknak minősítjük ma is őket. Senkinek nem jut eszébe, hogy a mohamedán vallás keményebben egy istent hívő, mint a kereszténység. Az istenüket nem is ábrázolhatták. Mohamed a prófétájuk, de még azt sem istenfiának tekintették, és nem is ábrázolták.
A Mohácsi Csata idején, Európa területén nem volt Isztanbulhoz mérhető város. De még fontosabb volna tudni, hogy az övék volt az első olyan hadsereg, amiben minden katona, iskolázott volt.
Ez a birodalom a második világháborúban szétesett, és a törökök országára, Törökországra korlátozódott, ami az új állam alapítója, Musztafa Kemal Atatürk alatt katonai diktatúra volt, de egyre inkább átalakult több pártos demokráciává. 2003-ban Erdogan lett a megválasztott miniszterelnök, aki 2014-ben tejhatalmú elnökké szavaztatta meg magát.
Előtte ugyan éveken keresztül kereste a módját annak, hogy az ország EU tagállam legyen. Ahogyan belátta ennek reménytelenségét tejhatalmú elnökké szavaztatta meg magát. Ezzel a balliberális EU számára kegyvesztett lett.
A törököket ugyan nagyon nem araboknak tartom, és egy a tagjainak a szuverenitását biztosító EU-ban szívesen látnám. Az a meggyőződésem, hogy az ország lakossága még nem érett a demokráciára, de sokkal inkább európai, mint közel-keleti. Ezt mindennél jobban bizonyítja az országuk teljesítménye. Nem lemarad, hanem felzárkózik Európához. Az országról jó a világ bankárjainak a véleménye, többször felmerült, hogy a négy BRICs ország mellé befogadják ötödiknek. Ez talán túlzás, de az ország harminc éve jól vizsgázik, az európai átlagnál gyorsabban növekednek a tőzsdei befektetései. Egyetlen nehéz problémát a gyors népszaporulata okoz, évente közel kétmillióval nő a lakossága, ami elviselhetetlen. Ezért is Erdogan a személyes diktatúráját indokoltnak tartom.
Ebbe az írásba azért kezdtem, mert egy tudományos felmérést olvasok, amiben, a mohamedán országokban a sharia, a vallási diktatúra híveinek arányát közlik. Az arab országokban az arányuk, kivéve Libanont, kétharmad és 99 százalék között mozog, Törökországban azonban csupán 6 százalék. Ha valami, ezek az adatok bizonyítják, hogy Törökország nem szemita, arab, hanem csak mohamedán vallású. Ezért volna indokolt, ha az európai politikusok, nem a vallása, hanem a kultúrája alapján minősítnék.

Törökország a nagyon sikeres Izrael mellett, a Közel-Kelet olyan országa, amelyiknek a jövője nem reménytelen. Ha még azt is megtanulják a kínaiaktól, hogy a népszaporulatukat is meg kell állítani, értettek lehetnek arra, hogy az EU tagjai legyenek. Jelenleg ez azonban azért közveszélyes, mert évente több millió török bevándorlásával kellene számolni. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése