2017. október 3., kedd

Gondolatok az euró övezetbe lépésről

Kopátsy Sándor                EG                    2017 09 22

Gondolatok az euró övezetbe lépésről

Egyre több tekintélyes közgazdásznak is az a véleménye, hogy érdemes az euró övezetbe lépni. Velük nem értek egyet, annak ellenére, hogy értékelem a szakmai színvonalukat. Meggyőződésem szerint, közös valutájuk csak a hasonlóan fejlett és hasonló viselkedési kultúrájú népek országainak lehet előnyös. Még ez esetben is több veszélyét, mint előnyét látom.
A jelenkor közgazdaságtudományának a legnagyobb hibája az, hogy mániákusan hisz a közös valutában. Az ugyanis csak a mind fejlettségben, mint viselkedési kultúrában nagyon hasonló országoknak lehet, de ekkor sem előny, hanem nagyobb veszély a mások valutapolitikájához való kényszerű alkalmazkodás. Legfeljebb Európában a négy skandináv, vagy a két észak-amerikai államnak lehetne közös valutájuk, de ezek így is másoknál sikeresebbek.
A nemzeti államok azért válhattak általánossá, mert minden eltérő társadalmi alépítménynek, eltérő felépítményre van szüksége. Ezt tartom a történelmi materializmus alaptörvényének. Erről feledkeztek meg azok, akik az Európai Unióból Európai Egyesült Államokat akartak, és akarnak felépíteni. Európát erre eleve alkalmatlannak tartom, az államai három alapvetően eltérő viselkedési kultúrához tartoznak, kéttucatnyi nyelven beszélnek, és nacionalisták. Tagoltságukat az ezer éve sikere történelme bizonyítja.
A vasúthálózat kiépülése előtt szinte minden vízen összekötődő egysége gazdasági egységként működött akkor is, ha valamelyik politikai birodalom részesei voltak.
A vasúthálóztok ennél lényegesen nagyobb gazdasági egységeket hoztak létre. Ugyanakkor a fejlettek gyarmatbirodalmak, illetve befolyási térségek lettek. A társadalmi és a gazdasági fejlettség csúcsai mégis a városállamok, illetve a nagyvárosok vonzásterületei lettek. Ez a mai napig sem változott. Európa legfejlettebb hat állama, sorrendben Norvégia, Dánia, Svédország, Finnország, Svájc, Hollandia, viszonylag kis lakosságú, de kulturálisan homogén. Még akkor is, ha Svájc háromnyelvű, kétkereszténységű, mert a lakossága viselkedése azonos. A hatból kettő, Norvégia és Svájc nem is EU tag.
Az EU tagállamai fejlettsége széles határok között, 1:4 arányon belül, szóródik.
Az EU egységét a közös keresztény vallással igazolja. A három kereszténysége, a protestáns, a római katolikus, és az ortodox keresztény nagyon elérő vallások.
A vámhatárok lebontása kétségtelenül előnyt jelentett. De csak azok számára, akik a valutájuk keménységét maguk szabályozhatják. Az EU brüsszeli bürokráciája a maastrichti előírásokkal egységes pénzpolitikát követel. Szűkre korlátozza a költségvetési fegyelmet, a hiány, az inflációt. Ezzel a nemzeti tagállamok elvesztették a szuverenitásukat.

Az EU már az euró övezet előtt tönkre tette Nyugata-Európát, de a végzetes döfést a közös valutával adta meg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése