2017. december 22., péntek

Értéktelenné tettük a magyar földet

Kopátsy Sándor                 PA                  2017 12 20

Értéktelenné tettük a magyar földet

Ma a Magyar Agrárkamara gyűlésen Orbán Viktor tartotta az ünnepi beszédet. Ebben az hangsúlyozta, hogy a három legfőbb értékünkre, a lakosságra, a földre és a vízre vigyázni kell.
Egyetértek arra, hogy az országunk állampolgára csak az legyen, akit mi elfogadunk. Ezért én is aláírtam ebben a kormány támogatását. Arra azonban nincs lehetőségünk, hogy megakadályozzuk azok elmenetelét, akiket a fejlettebb világban sokkal jobban megfizetnek.
Még azzal is egyetértek, akiknek nem tudunk munkát teremteni, annak teremtsenek a külföldi tőkések. Ebben azonban a privatizáció során sokkal messzebb mentünk, mint indokolt lett volna. Eladtunk olyan gyárakat, vállalkozásokat is, amint nem kellett volna, de a pénzéhes kormányaink mindent eladtak, amire volt nyugati vevő, méghozzá annyiért, amennyit ígért, de még garantálunk a nyereségességüket is. A privatizációt ezért kiárusításnak minősítem, mert nem csak azt adtuk el, amihez, úgy véltük, a nyugati tőkések jobban értenek, hanem sok olyant is, amit nem lett volna szabad eladni. Ideje volna negyedszázad után bevallani, hogy könnyelműen privatizálunk. Még nagyobb bűnt követtünk el azzal, hogy ami nekünk vállalati szinte veszteséges volt, és nem volt rá külföldi vevő, felszámoltuk, a munkásait pedig munkanélkülivé tettük. Nem vettük a fáradságot, hogy kiszámoltuk volna, hogy sokkal többe került a veszteséges vállalatok felszámolása, mint a veszteséggel történő működtetésük. Ezt utólag sem ismerjük el.
A mezőgazdaságban azonban az ellenkezőjét tettük. Földet ugyan nem adtunk a külföldieknek, de a magyar földek árát példátlanul leértékeltük azzal, hogy a példát mutató nagyüzemeket is felszámoltuk, és olyan birtokviszonyokat teremtettünk, amiben aránytalanul sok lett a hatékonyan nem hasznosítható törpebirtokos. Fel sem merült, hogy mit célozzunk meg. Máig nem akadt olyan agrárpolitikus, aki kimondta volna, hogy a jelenkor ideális, leghatékonyabban termelő üzemnagysága a néhány százholdas farmergazdaság. Ma a világ legfejlettebb mezőgazdasága a négy óceánokon túli angolszász országban, mindenekelőtt az Egyesült Államokban van. Az európai első Dánia, ahol ugyan ennél kisebbek a családi farmok, de ott is száz hektár körüliek.
Ez volt az álmom akkor is, amikor a háború után földet osztottam. Mindeninek azonban csak maximum tized akkor föld jutott, mint amennyi Dániában. Akkor azonban az volt a lehetséges legjobb, mert fel sem merülhetett, hogy a falvak lakosságában maradjanak földnélküliek. Utólag sem akadt olyan agrárpolitikus, aki bevallotta volna, hogy az igazi földreform feltételei megteremtése érdekében azzal tettünk a legtöbbet, hogy a falvakban élők négyötöde számára az iparban és a szolgáltatásokban teremtettünk munkát.
Azt, hogy mit csináltunk, titokban tartjuk, senki nem közölte, hogy jelenleg mekkora a birtoknagyság, mennyi az eleve racionálisan nem hasznosítható törpebirtok. Erről ma sem Közlünk adatokat. Pedig a magyar termőföldek sokkal értékesebbek annál, hogy azoknak is jusson, aki képtelen azt hasznosítani.
Abban Orbán Viktornak igaza volt, hogy nemcsak a Fidesz, de a rendszerváltás, különösen az EU tagságunk óta a magyar mezőgazdaság az EU tagországokénál gyorsabban fejlődött, de ez nem azért történt, mert jelesen vizsgáztunk, hanem azért mert mi tettük a legjobban tönkre. A nagyon alacsonyról könnyű volt a százalékban kifejezett gyorsabb növekedésünk.
Azt, hogy a magyar mezőgazdaság hol tart, nem a százalékos növekedésével, hanem a földek árával kellene lemérni. Ebben pedig minden bizonnyal az utolsók vagyunk.
Ma a magyar nép nem kaphatna nagyobb karácsonyi ajándékot annál, ha a földek ára felemelkedne az osztrák színvonalra. Van is erre receptem. A magyar földek huszadát dánoknak, hollandoknak számára árverezném.
Kiderülne, hogy a magyar földek tízszer többet érnek, mint a jelenlegi hazai árak. Ráadásul ezek megmutatnák, hogyan kell a magyar földet hasznosítani. Kiderülne, hogy mit érnek a földjeink. Ezek példát mutatna a falvak lakosságának arra, hogyan, mekkora méretű földeken hogyan kell gazdálkodni. Kiderülne, hogy a magyar föld mekkora érték. A magyarok tulajdonában maradó 95 százalék tízszer többet érne, mint a görcsös ragaszkodás mellett a 100 százalék. Azt is tudatosítani kellene, hogy semmilyen magyar vagyont nem szabad külföldi kézre bízni, ha azt mi magunk is képesek vagyunk hatékonyan működtetni. De, ha az ipari vállaltokat és szolgáltatókat gátlástalanul eladtuk, nem bölcs politika a mezőgazdaságban pedig a magyar tulajdonhoz görcsösen ragaszkodni.
Azt pedig, hogy a víz mekkora érték, szintén félre értette Orbán Viktor. A Kárpát Medence, azon belül a jelenlegi ország áldása, hogy az országba hétszer annyi víz folyik a szomszédoktól, mint amennyi hazai csapadékot össze lehetne gyűjteni. Nyugat-Európában nincs még egy olyan homokos síkság, aminek kontinentális az éghajlata, és két olyan folyó folyik keresztül rajta, amikkel tízszer nagyobb területet is öntözni lehetne. A Magyar Alföld Európában az önözéses mezőgazdaság olyan páratlan adottsága, amihez a világon legfeljebb Kaliforniát lehet hasonlítani, azzal, hogy ott viszonylag kevés a víz és óriási az ország keleti felének a távolsága. Becslésem szerint, ott az öntözővíz önköltsége nagyságrenddel nagyobb.
Azt csak most láthatom, hogy Magyarországnak nem csak a kertgazdálkodás a jövője, hanem a halgazdaság is. Jelenleg ugyanis a vizek hasznosításának a forradalma folyik. Fajunk korábbi történetében a halakat nem termelték, szinte csak a halak természetes növekedését fogyasztották el. Az elmúlt ötven évben azonban robbanásszerűen terjednek a halfarmok. A tengerek művelése éppen csak elindult, de a nagyon rövid idő alatt is bámulatosak az eredmények. Jelenleg a halfarmokban több állati fehérjét termelnek, mint a szarvasmarha tartásával. Magyarországnak az édesvízi haltermelésben is kiváló adottságai vannak.

Nem az a baj, hogy ezt a miniszterelnökünk ilyen ferdén lát, hanem az, hogy ez a magyar agrárszakma véleménye is. A bolsevik rendszerben a szocialista táboron belül az élen voltunk. Nem a tőkés társadalmakhoz, hanem az elvtársainkhoz viszonyítva, mi voltunk a követendő példa, a reformok kezdeményezői. Jelenleg szürke senkik vagyunk. A magyar agrárpolitikának nincs koncepciója. A jelenlegi szürke agrárpolitikáért nem a kormány, hanem az agrárértelmiségünk a felelős. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése